A felnőttkori feledékenység megnehezítheti a munkavégzést és a mindennapi teendők hatékony elintézését, de negatív hatással lehet a társas kapcsolatokra is.
Világszerte februárban tartják az átlagéletkor növekedésével globálisan egyre többeket érintő demencia- és Alzheimer-kór tudatosításának hetét. Fontos téma, mivel az emlékezetvesztés, zavarodottság és az önellátási képességek csökkenése mind az érintettek, mind családtagjaik mindennapi életét jelentősen megnehezíti. Az életminőség megőrzése és a demencia megelőzése érdekében a tudatosság kulcsfontosságú.
Mit jelent pontosan a demencia?
A demencia az agy működésének jelentős csökkenése, a memória zavaraival, a gondolkodás és a szociális képességek hanyatlásával járó tünetegyüttes. Bár a feledékenység önmagában nem feltétlenül jelent demenciát, akár a legelső tünetek egyike is lehet. A demencia kialakulásának kockázata 65 éves kor fölött már igen magas, de fiatalabb korban is vannak a kialakulására hajlamosító tényezők. Magyarországon a demenciával élők száma folyamatosan növekszik, részben az elöregedő népesség miatt. A 65 évesek 10%-át érinti valamilyen formában a demencia, majd a kialakulásának valószínűsége nagyjából ötévente megduplázódik, és a 85 év feletti korosztálynak már 50 százalékát érinti. A demencia négy stádiumát különböztetik meg, az enyhe feledékenységtől a teljes leépülésig.
Az Alzheimer-kór és hajlamosító tényezői
Az időskori demencia, azaz szellemi és fizikai leépülés hátterében az esetek 80 százalékában az Alzheimer-kór áll. Az Alzheimer-kór esetén a központi idegrendszer gyulladások és kóros elváltozásai az agyi idegsejtek közötti kapcsolatok megszűnéséhez, illetve az idegsejtek pusztulásához vezetnek. Ennek következtében romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége, egészen addig, míg a legegyszerűbb hétköznapi feladatokat sem képes már elvégezni.
A betegség gyakorisága folyamatosan nő a várható élettartam emelkedésével. Az életkor előre haladtával súlyosabbá váló agyi betegség kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Ugyanakkor a szakértők kiemelik az életmód fontosságát, mivel az olyan „civilizációs betegségek”, mint az elhízás, diabétesz, magas vérnyomás és koleszterinszint, erősen hajlamosítanak az Alzheimer-kór kialakulására. Kevesen tudják, hogy az Alzheimer-kórt 3-as típusú diabétesznek is nevezik, ez a betegség szorosan kötődik a vércukor szinthez és az inzulinszabályozáshoz. A kognitív rendellenességek (ideértve a demenciát és az Alzheimer-kórt is) egyértelműen összefüggnek az alvás minőségével. Összességében kimondható, hogy a rosszul alvóknál ilyen jellegű agyi betegségek 68 százalékkal nagyobb arányban fejlődtek ki, mint a jó alvóknál. Számos tanulmány rámutat, hogy az egyedül élők, vagy akik csak kevés szociális kontaktussal rendelkeztek, 60 százalékkal nagyobb arányban váltak demenssé.
Mit tehetünk a megelőzésért?
Bár az Alzheimer-kór ma még nem gyógyítható, ugyanakkor sokat tehetünk a megelőzéséért. Érdemes az első gyanús jeleknél felkeresni egy szakembert, hiszen minél korábban elkezdődik a fejlesztés, annál nagyobb mértékben lehet megőrizni a kognitív képességeket. Az életminőség megőrzése és a demencia megelőzése érdekében az egyéni felelősség és tudatosság kulcsfontosságú. A rendszeres orvosi ellenőrzések és az egészséges életmódra való odafigyelés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősebb korban is megőrizzük szellemi frissességünket. Ne feledje, az idősebb kor nem feltétlenül jár együtt a mentális hanyatlással, és a prevenció kulcsfontosságú a hosszú, egészséges élet elérésében. Az agytréning bármilyen életkorban hatékony megoldás!
5 tipp az agy öregedésének lassítására:
- Táplálkozz egészségesen
Hozd lendületbe agyadat megfelelő táplálkozással. Kerüld a cukrot, gabonát és feldolgozott élelmiszereket, melyek gyulladást okozhatnak. Fontosak a zöldségek és gyümölcsök, különösen a lutein és zeaxanthin tartalmúak, melyek javíthatják a memóriát és neurális hatékonyságot.
- Mozogj intenzíven
Az aerobic gyakorlatok nemcsak a testnek, hanem az agynak is jót tesznek. A rendszeres mozgás fokozza a BDNF szintet, amely kulcsfontosságú az agy megfelelő működéséhez. Heti 1,5-3 óra mozgás javasolt a kognitív funkciók javításához.
- Tréningezd az agyad
Az agytréning programoknak kiemelkedő szerepük van az agy működésének javításában. Rendszeres tréning hatására az agy hálózata hatékonyabban működik. Klinikai kutatások eredményei támasztják alá a Gibson Kutató Intézet által kidolgozott, világszerte sikerrel alkalmazott BrainRx agytréning program pozitív hatásait kognitív területeken. Az MRI eredmények azt mutatták, hogy a BrainRx agytréning nemcsak kognitív teljesítményjavulást, hanem fizikai változásokat is elősegít, támogatva az idegrendszer optimális működését és a kognitív funkciók fejlődését.
- Aludj eleget
Az alvás kulcsfontosságú az agy méregtelenítéséhez és regenerációjához. A napi 7-9 óra alvás javítja a kognitív funkciókat és csökkenti az agyi betegségek kockázatát. A jó alvás frissíti az agysejteket és támogatja a memóriát.
- Élj társasági életet
Az egyedül élők gyakrabban tapasztalnak kognitív rendellenességeket. A szociális kapcsolatok kiemelkedő szerepet játszanak az agyi egészségben. Építs ki baráti kört, vállalj önkéntes munkát, és maradj aktív a társadalmi életben az agyad védelme érdekében.