Perl Andrea: „Fényt látok ebben a kialakult helyzetben!”
Perl Andrea branding- és kommunikációs szakértő ad hasznos tanácsokat a magyar vállalatoknak krízis idején a kommunikáció szempontjából, és arról, hogyan tegyünk jót válság idején is.
Andrea kreatív ügynöksége 15 éve nívós nemzetközi ügyfélkörrel rendelkezik, és mutatja meg a világnak, hogyan lehet egy üzenetet tisztán, egyedien és hatékonyan eljuttatni a célcsoporthoz. Számos közkedvelt magyar múzeumi kiállítás, brand és kampány tervezője. Számára az igazi kikapcsolódás, feltöltődés és pihenés az, ha munkájával segíthet jó ügyeket is.
Az interjúban arról is szó esik, hogy a válság idején kell-e tovább segítenünk, vagy inkább magunkat mentsük?!
Andrea számára nagyon fontosak a hagyományok és őseink tisztelete. Ez az asztal és szék dédszülei nászajándéka. Fotó: Perl János
– Akik ismerik, jól tudják, hogy a kreativitásával jó ügyek mellett is kiáll hosszú évek óta.
A múlt évben egyszerre többeknek is segített a kampányaival, például Böjte Csaba testvérnek és Téglás Zoltánnak?
– Igen. ATree Heroeskampányommal őshonos magyar fákat mentünk Téglás Zolival, aki világhírű, magyar származású amerikai punk rock énekes, Amerikában elismert természetvédő. Itthon az üknagyapja által ültetett, őshonos magyar fákat mentjük együtt. Nagyon jó vele együtt dolgozni, rengeteg erőt adunk egymásnak. Szeretnénk megmutatni a világnak, hogyha a magyarok összefognak a jó ügyért, tisztelik, és segítik egymást, akkor 1+1 az nem 2, hanem 11 lesz. Ez így is van. Én ebben hiszek. Még így is nagyon hatékonyak vagyunk, hogy ő most a világ másik felén van. A másik 2019-es kampányom a Learn, Live, Hope (Tanulj, Élj, Remélj! – szerk.). Sikeres adománygyűjtő kampányt indítottam az amerikai magyarság körében Böjte Csaba testvérárva gyermekei javára, a Washingtoni Magyar Ház közreműködésével. Nagy erő van a diaszpórában élő magyarságban. Szeretek velük dolgozni.
Most a koronavírus miatt a Washingtoni Magyar Bál sajnos elmarad, pedig a teljes bevételével ezt a kampányt támogatta volna. Sebaj, folytatjuk online.
– Elfeledett és kevésbé ismert magyar értékeknek készít vándorkiállításokat, és prezentál többfelé a világban.
– Így van. Hiszek a magyarság utánozhatatlan és ősi értékeiben. Hiszem, hogy a következő nemzedéknek is át tudjuk adni értékeinket, hagyományainkat, helytálló és jövőbe mutató értékrendünket a megfelelő, professzionális vizuális és kommunikációs szinteken. Legújabb ilyen kiállításunk épp a múlt héten érkezett meg Torontóból Dallasba. Kaliforniában egy olyan jótékonysági szervezet számára is készítek design-t és kommunikációt, akik állatokat tesztelő laboratóriumokból mentenek meg kutyákat, és keresnek számukra szerető családot.
– Miért segít ennyi embernek? Mi motiválja?
– Úgy hiszem, hogy a tehetséget Isten nem véletlenül adta nekem. Azt mondja, ne rejtsük el a világosságot, amit tőle kaptunk. Meg kell mutatnunk minél több embernek a fényt, ami belőle árad, és kegyelemből minden nap megkapunk. Vigyáznunk kell egymásra és a világra! Tisztelet, becsület, hit, őszinteség, szeretet. Ezek motiválnak.
– Lát most kiutat ebben a kialakult helyzetben?
– Igen, teljes mértékben fényt látok, és érzek. Összefogás van, a jó felé fordulás, kölcsönös segítség. Csoportok alakulnak a közösségi médiában, az emberek elkezdték vigasztalni, erősíteni és segíteni egymást. Idősek és fiatalok maszkot varrnak egymásnak, segítenek a bevásárlásban. Azt gondolom, hogy ez a helyzet nem büntetés, hanem figyelmeztetés. Nekem úgy tűnik, sokan tanulnak is belőle. Ha lekapcsoljuk a lámpát, a sötétben egy idő után újra elkezdünk látni. Mást és máshogyan kezdünk látni. Az emberek csúnyán kihasználták egymást és a Földet. Minden túl gyors lett, nem figyeltek egymásra, tiportak, és könyököltek. Az ego hatalma elnyomta, és elrontotta a közösségeket. Az állatokkal és a fákkal könyörtelenek voltak az emberek. Most van lehetőségünk újratervezni. Remélem, hogy a szörnyű kínai állatpiacok veszélyességét is belátják majd a felelős döntéshozók.
– Nem keseríti ez el? Továbbra is támogat majd jó ügyeket?
– Természetesen továbbra is segítek. Hamarosan indul egy újabb nonprofit kampányom, a VLOG – a világ világossága néven. Lelkészeket, pszichológusokat, színészeket kértem meg, fogjunk össze, hogy a fényt megmutassuk, és továbbadjuk az embereknek. Az új vírussal kapcsolatban pedig egy elismert keresztény magyar orvossal együtt készítek korrekt, szakmai információkon alapuló ismeretterjesztő online anyagokat. A harmadik, amivel foglalkozom most, az pedig azoknak az állatoknak a pozitív népszerűsítő kampánya, akiktől most sokan elkezdtek félni. Például a denevér és a tobzoska. Illetve a Tree Heroes-t Téglás Zolival és a Learn, Live, Hope kampányt a Washingtoni Magyar Házzal a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára szintén folyamatosan viszem előre. Az élet nem állhat meg, a vállalt segítségnyújtás pedig főleg nem!
– Jut ideje ennyi minden mellett a gyermekeire, a családra?
– Nagyon is, valóban igaz, hogy minél többet adunk, annál többet kapunk. Nem kell figyelni, hogy mit, mikor, honnan kapunk vissza. Nem pénzt és „szerencsét” kell várni. Én hálás vagyok, hogy jó emberekkel, jó ügyeken dolgozhatok, ez erőt ad. Isten valahogy úgy intézi, hogy mindennek ad időt az életemben. Az ölelésnek is, az örömnek is, a pihenésnek is. A gyermekeim átveszik ezt a pozitív felfogást. Részt vesznek benne, nem kivonnak a jó ügyből, hanem ők is beszállnak a csónakba. Együtt evezünk. Jézus a kapitány. A gyerekek sokat segítenek, ők is sokat adnak. A lányom cápákat ment, egy amerikai szervezetnek segít. Velem pedig őshonos magyar fákat ment itthon. A fiam a magyar motívumok megmentése mellé állt, az a terve, hogy egy olyan online játékot tervezzünk, amivel az ő korosztályának is át tudjuk majd adni a magyar értékek eszenciáját. A férjem is mindenben támogat. Fotóművész, együtt dolgozunk, és az ő látásmódja nagyon sokat hozzáad a segítő kampányaimhoz.
– Mi a helyzet az ügyfeleikkel? Elégedettek? Milyen cégeknek dolgoznak?
– A siker mindig magáért beszél. A napokban kaptam egyik nemzetközi ügyfelünktől egy levelet, akik nagyon elismerően nyilatkoztak a munkánkról, szóval igen, mindenki elégedett.
Vannak nagyobb nemzetközi, és vannak nagyobb és kisebb magyar ügyfelek is nálunk. Én sosem teszek különbséget. Ugyanazt a figyelmet és szakértelmet érdemli mindenki, aki az álmát rám bízza. Ez mindig megtiszteltetés számomra, és mindenkiért hálát adok, aki a munkámon keresztül kapcsolódik hozzám. Arra viszont nagyon figyelek, hogy az ügyfelünk melyik országban szeretne sikert elérni. Máshogy kell kommunikálni Magyarországon és máshogyan Amerikában. Nemcsak a beszélt nyelv, de a vizuális kommunikáció nyelve is teljesen más.
– Mit tanácsol a magyar cégeknek a válság idején?
– Új helyzetben vagyunk, több szempontból is. De! Nem szabad a kardunkba dőlni! Ez fontos. Elmondok egy rövid, de tanulságos történetet. Erdő mellett lakunk, ahol él egy mókus. Volt egy diófája, és fáról fára ugrálva minden reggel eljutott oda, és volt diója mindig. De egy ideje azt látom, hogy a mókus a telefonvezetéken szalad, nem a fákon ugrál, és nem oda megy. Kiderült, hogy a diófát kivágták, de talált mást. Nem diót, hanem mogyorót. Nem fát, hanem bokrot. És talált egy másik új utat, ami egyenes, és arról nem tér le. Persze, aztán lehet, hogy idővel megint lesz egy termő diófa is. De addig is ott van a mogyoró és a telefonvezeték.
Fel kell ismerni az új helyzetet, alkalmazkodni kell. Új stratégia kell és új út. Meg kell nézni a cégeknek, hogy a célcsoport, amit eddig elértek, működhet-e most online is. Ha nem, vagy csak részben, akkor az új célcsoport hol van, és milyen úton érhető el. Az online kommunikáció sokak számára nem volt opció eddig. Most teljes mértékben az. Nem kell megijedni tőle. De azt javaslom, hogy bízzák szakemberre. Nem szabad össze-vissza posztolgatni, fontos a stratégia és a rendszeresség. Ha szükséges, kell egy új név, egy ütősebb arculat, egy jó szlogen, egy jól működő webshop. Nem biztos, hogy ami működött a cégtáblán és a boltban, az most sok vásárlót fog hozni online is. Lehet, hogy az eddig kevésbé népszerű termékére, szolgáltatására kell most nagyobb hangsúlyt fektetni. Vizsgálni kell a konkurenciát és a célcsoportot is. Most ugyanaz a célcsoport nem ott van, és nem azt keresi.
A másik fontos dolog, hogy fejlődjenek, tanuljanak. Amire vége lesz a krízisnek, hozzák be a lemaradásukat, már ha volt ilyen, a konkurencia mellett. Sőt, legyen cél, hogy előrébb jussanak. Vagy egy másik, hogy tanítsanak, adjanak információt, és segítséget a tevékenységi körükkel, termékeikkel kapcsolatban. A Co-brandingnek vagyis a márkatársításnakmost nagyon itt van az ideje. Közösen kell viselni a terheket, és utána megosztani a sikert. Ez nagyon jó példamutatás és szimpatikus is az embereknek. Ha jól végzik a cégek, akkor az online térben nyert új ügyfélkör a válság után is biztos bázisunk lesz. Ha nem találnak új célcsoportot, akkor fontos a kommunikáció a meglévő ügyfelekkel. Továbbá amit már említettem: a fejlődés és a tanulás. Lehet, hogy most lesz érdemes az életét és a cégét egy új álom felé irányítani. Az biztos, hogy a kommunikáció alapjai most az odafigyelés, biztonság és a remény.
Két dolog, amit tartsunk mindenképpen szem előtt. Az egyik: „Szeresd felebarátodat mint önmagadat.” A másik: Navigarre necesse est, vagyis Hajózni muszáj!