Minden lány álmodozik a menyasszonyi ruhájáról. Ez a feltételes reflexszerű ösztön, talán akkor kapcsolódik be az agyunkba, amikor meglátjuk az első habos-babos ruhában pörgő-forgó rokonunk az esküvőjén. Innentől nincs megállás. A kattantabbak az egész esküvőjüket évekre előre eltervezik egyismeretlenes egyenletként. Az x a vőlegény személye. Most nem térnék ki arra, hogy x-et olyan nehéz megtalálni, mint az Ő-t (nagy ő), mert az írásom sokkal fennköltebb témával foglalkozik. A menyasszonyi ruhával! Ki ne emlékezne, ha már volt legalább egy esküvője, milyen volt a ruhája csipkéje, fodra, fátyla… és hogyan talált rá az igazira, mármint a ruhára. Erre nekem is van egy romantikus történetem. Az esküvőre készülve az összes magazint, katalógust rongyosra lapoztam, de még mindig nem tudtam eldönteni, hogy klasszikus királylány, romantikus tündér vagy formabontó vagány menyasszony legyek-e. Olyan nehéz a döntés, hiszen általában egy ruhát választunk ki a nagy napra, amikor van tíz-tizenkét óránk, hogy mi legyünk a nap legszépségesebben tündöklő szereplője. Hiszen ki emlékszik a vőlegényre, az örömanyára, a koszorúslányokra, kivéve, ha nem estek keresztül a saját lábukon… Én is a nap fénypontja szerepre pályáztam már gyerekkorom óta.
Az akkori Esküvő Kiállításra is elmentem anyukámmal. Sétáltunk és bámészkodtunk a szebbnél szebb ruhák között. És akkor rám tört a menyasszonyiruha fóbia. Azt képzeltem, hogy semmi nem fog jól állni rajtam, sőt, semmi nem jön rám, mert annyira kövér vagyok. Anyukám észrevette a csendes kiborulásom és próbált segíteni. Óvatosan kérlelt, hogy próbáljak már egy ruhát, ha már eljöttünk. A hosszas kérlelés után rábólintottam. A szalont képviselő hölgy elég nagy tapasztalattal bírhatott kiborulós menyasszonyok terén. Azonnal ott termett és én már csak azt néztem, hogy került rám ez a fehér habcsók költemény, amiben a tükör elé hordozott. És ott álltam életem első menyasszonyi ruhájában és éreztem, hogy meg is van! Egy amerikai ruha volt a vállrésznél szabadon hagyva a gyöngyökkel, flitterekkel csíkosra kivarrt derékrésszel és tüll szoknyával. A „nehogy az első ruha jó legyen” szindrómán túl, azonnal újabbakat próbáltam, de mindenki úgy látta, hogy az első az igazi. Így leltem rá a szépséges ruhámra, amiben az esküvőn is remekül éreztem magam.
Most kaptuk a sajtóhírt, hogy Orosz Barbara is elkelt és már a ruháját is kiválasztotta. Barbi és leendő férje tehát az összeköltözés után nem sokkal örökre összekötik az életüket. Olyan esküvőt szerveznek, amely méltán lehet életük igazi „nagy” napja. Az Esküvő Classic Magazin meseszép ruhákban fotózta címlapjára a műsorvezetőt, ezzel is segítve, mely darabot válassza a menyasszony a szertartásra és a lagzira.
„Egy csodálatos, habos ruhakölteményben állok majd az oltár elé, annak ellenére, hogy sosem vágytam mesebeli, hófehér menyasszonyi ruhákra. Nagy izgalommal várjuk a házasságkötés napját. Boldog vagyok és tudom, hogy Lajos mellett az is maradok, hisz benne megtaláltam mindazt, amiről valaha álmodtam.”
(fotóforás: Just Creative)