Lehetséges úgy nyaralni, hogy az ember a saját szülővárosában teszi ezt? Igen! Bár azt hittem én leszek a kakukktojás most a Woman Power Project legújabb kalandozása során, lévén csongrádi lányként a várost és környékét elég jól ismerem… Gondoltam mindezt pénteken, de már másként vélekedtem vasárnap.
Azóta nem győzőm visszaidézni a kalandos emlékeket, mert bár csongrádi vagyok, mégis rengeteg látnivalóval és élménnyel gazdagodtam ezalatt a pár nap alatt. Vissza akarok jönniii… ja itt lakom…
Kezdem az elején a történetet. Három napra érkezett városunkba a Woman Power Project csapata, hogy felfedezze a Tisza menti kisváros turisztikai látványosságait. Csongrádi kalandunk a Cseh István Lőtéren indult. Itt az agyaggalamblövészettel ismerkedtünk meg a lányokkal. Teljesen új területre tévedtünk, szó szerint… De mennyire élvezetes a puskával becélozni az agyaggalambot és néha el is találni azt a pici kis vmit a levegőben. Amazonnak éreztem magam és igazi stresszűző szórakozás ez mindenkinek aki az irodában ül naphosszat a monitort bámulva. Ahogy megtudtuk, céges rendezvényekre is kiválóan alkalmas ez a program és mindent biztosítanak hozzá. Hát én ide biztos visszajövök még, mert teljesen felfrissültem a lövöldözésben.
Ezután a Csongrádi Kertvendéglőben ebédeltünk, amit gyerekkorom óta ismerek, de a mostani étlap igazán pazar lehetőségeket kínált, volt rántott velő is a régi kedvencem. De most egy lazac derékkal küzdöttem meg, spenótós parpadelle körítéssel. És majdnem legyőzőtt, akkora adagot kaptam. A hely az uszoda mellett van, így helyiként is szoktunk uszi előtt vagy után itt ebédelni és ezt turistaként is remek ötletnek tartom.
Utunkat bicajozással folytattuk. A pesti lányok kicsit idegenkedtek a két keréktől, de gyorsan belejöttek a tekerésbe. Ezt javaslom minden ideutazónak, mert a városban biztonságos kerékpárút van és a gáton tovább kalandozhatunk, mert európai biciklis utat építettek pár évvel ezelőtt a gáton egészen Szegedig. Ez már önmagában remek kikapcsolódás. A Nagyboldogasszony templomhoz tekertünk, itt volt a következő programunk. Gyöngyössy Orsitól nagyon érdekes dolgokat tudtunk meg a templom történetéről. Én sem tudtam, hogy alatta temető volt valah. És megcsodáltuk a freskókat és oltárokat. Most jobban szemügyre tudtam venni templomunk szépségeit. Nagyon büszke voltam, hogy a lányok a Bazilikához hasonlították. Móni cikkében részletezi a történetét is. Amit még soha nem tettem, felmásztunk együtt a templom toronyba és onnan mustráltuk a várost. Lenyűgöző madártávlatból is látni Csongrádot!
Megkóstoltuk a Mozi Menza főzött fagyijait, megpihenve, a Fahídig tartó bicajozásunkból. A Fahídnál Révész Gábor lefotózta kiscsapatunk. Íme a fotó a bicikliző WPP-ről!
A Fahíd Csongrádot köti össze Csépával. Igazából már nem is fahíd, mert kicserélték strapabíróbb vasszerkezetre. De a neve megmaradt és a csongrádiak kedvence. Télen szétszedik és Géza komphajó veszi át a munkát, míg a Fahíd a téli álmát alussza. Mivel én sokat futok a gáton, minden nap lefényképezem a hídunkat. Talán 100 Fahíd fotóm is van. Érdemes lenne egy fotókiállítást szerveznem belőle… De annyira más minden nap, hogy muszáj megörökítenem. A Woman Power Project tagjai is megcsodálták városunk hídját. Majd este lett és mi csini ruhákba öltözve meglátogattuk Fűri Tomi Bárka éttermét. Tomi nagyon kedves és profi vendéglátó, ezer éve ebben a szakmában van és külföldről költözött haza, miután kitanulta a vendéglátás és a szakács mesterség nyugati csínját-bínját, hogy a családi vállalkozást felfuttassa. Indult a Séfek séfe tévés vetélkedőn és a döntőig jutott. Nem csoda, remek konyhát vezet. Mi is megkóstolhattuk a hagyományos magyar ételek újragondolt fine dining változatait, hozzá pedig a csongrádi borászok borait kóstoltuk. Gutpintér Tamás, Bodor Martin És Losonczi Áron pincészetéből érkeztek a nedük és azt kell mondjam, hogy van potenciál a csongrádi borokban!
Szállásunkról még ejtek pár szót. A Panoráma apartmanokban laktunk csongrádi utunk során. A Körös Torok sétányán található, fűzfákkal övezett, emeletes, teraszos szállás tökéletes családoknak és pároknak is. Minden apartmanban van egy jól felszerelt konyha, ahol főzhetünk, de a parton sok étterem és bár található, így én biztos nem főznék, ha itt pihenhetnék hosszabb ideig. A név kötelez, csodás kilátás nyílik a Tiszára és a partra is. Én már alig várom, hogy a nagy homokföveny újra látszódjon és napozhassak a Tisza partján, majd leúszhassak a hűs vízben.
„Leúszni”, nem elírás ez itt. Mi csongrádiak így nevezzük azt a tevékenységet, ha felsétálunk a Körös-torok strandjának elejére és onnan indítjuk az úszást, vagy csak kényelmesen sodródunk, azaz „csorgunk” a folyó vízzel a part végéig, ismerősöket kutatva a parton. Mert ismerős az mindig van. Aztán felmegyünk inni egy hideg italt, ki mire szomjas éppen és ha éhesek vagyunk elég gazdag kínálat vár a part menti büfékben. Persze a kígyózó sor mindig egy helyre vezet és ez Pici bácsi lángosa. A malomkeréknyi lángos legalább két nem diétázó embernek is sok… Na, majd ezt is megkóstolják a lányok nyáron, ha újra visszatérnek.
Hamarosan jön a 2. évad, pardon rész