Önállóság, szabad időbeosztás, magasabb kereset, a felülről érkező nyomás hiánya – számos tényező teszi vonzóvá a vállalkozói létet, így nem véletlen, hogy a fiatalok körében is egyre népszerűbb saját céget indítani. Tapasztalat és a jellemző buktatók ismerete nélkül azonban a lelkesedés ellenére is könnyen zátonyra futhat az üzlet. Huzdik Katalin, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Üzleti Tudományok Intézetének egyetemi docense most összefoglalta, mik azok a legfontosabb tényezők, amelyek általában a kezdő vállalkozások bukását okozzák.
Nem vagyunk elég megszállottak
Vállalkozónak születni kell – halljuk gyakran, azonban nincs általános recept, vagy konkrét személyiségtípus, ami garantálja, hogy sikeres lesz egy induló vállalkozó és cége. Huzdik Katalin szerint vannak viszont olyan személyiségjegyek, amelyek egyértelműen fontosak ahhoz, hogy valaki vállalkozó legyen. A legfontosabb, véleménye szerint, a megszállottság, ami segíti a kezdőt abban, hogy túllendüljön a nehézségeken és hosszú távon is életben tartsa a kezdeti lendületet. Fontos továbbá az is, hogy az illető képes legyen elképzelni cége jövőjét és azt meg is tudja valósítani – azaz az ideális vállalkozó álmodozó kell, hogy legyen. Az, akiben nincs meg a kellő eltökéltség és előrelátás, könnyen elbukhat a vállalkozásalapítás folyamatában.-
Árthat is a túl nagy lelkesedés
Azonban a túl sok álmodozás is a siker gátja lehet. „Sokan esnek abba a hibába, hogy túlzottan elfogulttá válnak saját termékükkel, szolgáltatásukkal kapcsolatban, és emiatt túlbecsülik a piaci lehetőségeket, így pedig a leendő bevételeket is” – mondta Huzdik Katalin. „Mielőtt vállalkozás alapítására adjuk a fejünket, készítsünk alapos költségbecslést az indulási és működési költségekről a vállalkozás első, valamint további éveiben, és gondoljuk végig mekkora a személyes megélhetésünk tényleges költsége, hiszen, ha főállású vállalkozók szeretnénk lenni, akkor a munkabérünket a vállalkozás által szükséges megtermelnünk. A termékünk, szolgáltatásunk iránti lelkesedés fontos, de befolyásolhatja ítélőképességünket, ezért – ha a valóság nem a papíron előre kiszámoltakat tükrözi – fontos, hogy rendelkezzünk akkora biztonsági tartalékkal, amely legalább három hónapig képes fedezni a műkődési költségeinket. Ezt nyugodtan belekalkulálhatjuk az első költségtervünkbe.”
Könnyű rosszul felmérni a piacot
Jellemző buktató az is, hogy a kezdő vállalkozó – vakon bízva terméke, szolgáltatása sikerében – nem méri fel helyesen a piaci igényeket, vagy nem veszi figyelembe a piac telítettségét, illetve a versenytársakat. A METU docense szerint fontos tisztázni, hogy a termékünk, szolgáltatásunk mennyire jelent újdonságot, mennyire különleges a piachoz képest, meddig tart az újdonság elfogadása a vevők részéről, és akár olyan, elsőre nem evidens kérdéseket is, mint hogy a vásárlók vajon arra fogják-e használni a termékünket, amire kitaláltuk. Tisztázandó kérdések továbbá, hogy milyen ár/érték tartományra érdemes pozícionálni a terméket, szolgáltatást, hogy hol helyezkednek el a versenytársak, milyen árképzési stratégiát lenne célszerű követni, illetve, hogy minőségre vagy költségre, szűk vagy tág piacra összpontosítsunk. „Ha tisztáztuk ezeket az üzleti stratégiai kérdéseket, jöhet az eladásösztönzési stratégiánk megalkotása, azaz hogyan fogjuk felhívni magunkra a figyelmet, és hogyan érjük el, hogy a potenciális vevő valóságos vásárló legyen” – tette hozzá Katalin.
„Menet közben kialakul”
Katalin szerint az egyik legnagyobb buktató az, ha meg akarjuk spórolni az időt, és nem készítünk írásos üzleti tervet, hanem informálisan, nagy vonalakban gondoljuk végig a leendő vállalkozásunkat, és a „majd menet közben minden kialakul” magatartást vesszük fel. „A pénzügyek tervezésekor is csapdahelyzetekbe kerülhetünk, amikor azt hisszük, hogy minden a pénzügyekről szól, és nincs összhang a pénzügyi terv számai és a piaci előrejelzések, piaci lehetőségek között. Tipikus buktató továbbá, ha kimarad a tervből a hiteltörlesztési részletek feltüntetése, ha hiányzik a pénzforrások felhasználási terve, vagy ha nem vesszük figyelembe az inflációt” – tette hozzá.
Könnyen elbukhat, aki túl hamar lép
A leggyakoribb eset az, hogy egy kezdő vállalkozó valamilyen stabilitást garantáló, alkalmazotti munka mellett indul el a saját útján. Az egyik legnehezebb kérdés saját cégünk életében ilyen esetben biztosan az, hogy mikor léphetjük meg a lehető legkisebb kockázattal azt, hogy a biztos havi fizetést feladjuk a vállalkozói lét függetlenségéért és anyagi bizonytalanságáért. A METU docense szerint mielőtt végleges lépésre szánjuk magunkat, három tényezőt érdemes végig gondolnunk: egyrészt, hogy megfelelő kereslet legyen a termékünk vagy szolgáltatásunk iránt, azaz legyen bizonyítékunk arra, hogy valóban van igény arra, amit kínálunk. Másrészt, hogy a vállalkozás bevételei haladják meg a kiadásait. A harmadik kritérium, hogy annyi megbízásunk, munkánk legyen, amelyet már napi 8 órában kell csinálnunk. Ha ez mind teljesül – és mindez jellemzően együtt jár –, akkor nyugodt szívvel hagyhatjuk ott addigi alkalmazotti pozíciónkat.